
Persze, hogy az! Nem is lehetne másként, hiszen ez a tatárbifsztek lényege. És éppen ezért van az, hogy ez az az étel, amely véleményem szerint a leginkább megosztja a közvéleményt. Aki szereti, az igazi rajongással vár minden egyes alkalmat, amikor közelebbi kapcsolatot építhet ki a nyers valóság (jelen esetben hús) és önnön maga közt. Aki viszont ódzkodik a nyers hús gondolatától, azt nem valószínű, hogy valaha is át lehet csábítani a sötét oldalra.
Én magam az első tábor jeles képviselője vagyok és igyekszem időről időre ellátni szervezetemet némi nyers hússal.
Kevéssel ezelőttig a klasszikus tatár iskola képviselője voltam, miszerint az apróra vágott (esetleg, de ha tényleg nincs már más megoldás, akkor darált) bélszínt, vagy hátszínt mindenféle dolgokkal (tojássárgája, vaj, mustár, ketchup, Worchestershire, hagyma, fokhagyma, pirospaprika etc.) kevertem össze. Aztán - Anthony Bourdain-nek köszönhetően - jött a komoly fordulat és hónapokon keresztül hódoltam a Les Halles-ban alapnak számító verziónak, amely zászlójára a szardellát és kapribogyót tűzte ki.
Azonban a múlt hét végén úgy érzem, révbe értem. Nagy köszi Gordon! Bár itt kell megjegyeznem, hogy kockáztatva azt a nem elhanyagolható tényt, miszerint a pokolra jutok, ha Gordon megtudja, hogy 1-2 ponton átdolgoztam receptjét, én mégis megtettem, mert komoly szükségét éreztem. És most lássuk a macit!
Tatárbifsztek
Hozzávalók (4 fő részére):
50 dkg bélszín (alaposan megtisztítva és apróra vágva, vagy darálva)
2 piros kaliforniai paprika
2 sárga kaliforniai paprika
2 gerezd fokhagyma
1 tojás sárgája
2 kávéskanál dijoni mustár
Worchestershire ízlés szerint
1 evőkanál aprított kapribogyó
1 kávéskanál friss kakukkfű
fekete kaviár
8 szál blansírozott zöld spárga
olívaolaj
só
bors
A kaliforniai paprikák magházát eltávolítjuk, bőrükkel felfelé tepsibe és aztán sütőbe helyezzük, majd addig sütjük, amíg a bőre fel nem hólyagosodik és meg nem feketedik. Ha ez megtörtént, akkor kivesszük a sütőből és fóliával letakarva hagyjuk kihűlni.
A vágott/darált húst alaposan összekeverjük a tojássárgájával, a mustárral, a kaprival, Worchester-rel és sóval-borssal. Az így elkészült tatárból annyit kanalazunk egy nagyjából 10 cm átmérőjű, 2 cm magasságú fém muffingyűrűbe (ezt előzetesen arra a tetszőleges méretű tányérra helyezzük, amelyiken tálalni kívánjuk), hogy a feléig érjen. Az tányérokat a hűtőbe tesszük.
A kihűlt paprikák bőrét lehúzzuk, a húsukat apróra vágjuk és egy keverőtálban összekeverjük a fokhagymával és kakukkfűvel együtt.
Kivesszük a hűtőből a tányérokat és egy kiskanál segítségével a tatárbifsztek egyik felét kaviárral, a másik felét pedig a paprikával "vonjuk be". Ezután óvatosan lehúzzuk a gyűrűket, rátesszük a spárgákat és tetszés szerint díszítjük.
Bon Appétit!
Le Chef Amateur
U.i.: Természetesen hatalmas köszönet a remek húsért Józsinak és Attilának! Őrültek vagytok, de nagyon jól nyomjátok!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése